tananyag elemek gyűjtése

Sziasztok!

Köszöntök mindenkit az e-learning tanfolyam következő kötelező részében. Ebben a részben már most az elején, vagyis lassan már a határidők vége felé eléggé nagy csúszásban vagyok. Az első feladat tananyag elemek gyűjtése és feltöltése volt. Már elég nagy fejtőrést okozott az is nekem, hogy milyen témából készítsem majd el a legvégén a saját PowerPoint - prezentációmat. Próbáltam ötleteket meríteni abból, hogy a többiek miket töltöttek fel és a saját szakomnak megfelelően valami hasonlót kitalálni. Végül úgy döntöttem, hogy egy teljesen kézenfekvő témát választok, mégpedig a család (die Familie) témakörét. A döntésem mellett szól, hogy három csoportomban is épp ezt a témát tárgyaljuk illetve ez egy elég sok oldalról megközelíthető és körbejárható téma. Már néhány képet sikerült feltöltenem a témával kapcsolatban, a ppt prezentációt a mai nap során tervezem megcsinálni illetve már az első heti előzetes tudásszintmérőt is kitöltöttem már.

Üdv.: Anikó

utolsó feladat az első fejezetből: a pedagógia célú web 2.0-ás eszközök

Az első fejezet utolsó feladatában kettő olyan web 2.0-ás eszközt kell kiválasztani és bemutatni, amelyeket a saját tantárgy tanítása során hasznosítani tudnék. Az az igazság, hogy nagy gondban voltam, hogy vajon melyik kettőt válasszam és ez idáig nem sikerült döntenem. Mivel én német nyelvet tanítok egy győri középiskolában, ezért nagyon sok web 2.0-ás szolgáltatás nagyban segítené a munkámat, a tanórákat is érdekesebbé tenné a diákok számára és a nyelvi tudásuk fejlődéséhez is nagyon nagy mértékben hozzájárulna. Éppen ezért én végül úgy döntöttem, hogy négy eszköz mellett maradok most így első körben és ezeket fogom bemutatni.
Az első választottam a blog, amiben már eme fejezet első feladatai között sikeresen megismerkedtem. A blog lényegében naplószerű bejegyzések internetes közzétételére alkalmas weboldal, amit egy vagy több személy megjegyzésekkel egészítenek ki. Azért választottam ezt az eszközt, mert abból a szempontból lehetne hasznosítani, hogy napi szinten összefoglalva lehetne beszámolókat írni, hogy épp miről tanultunk, miket kell következő órára megtanulni, illetve honlapcímeket lehet megadni, ahol hasznos információkat, plusz nyelvtani feladatokat és szabályok magyarázatait találhatják meg a diákok. Ugyan ezt a web 2.0-ás eszközt nem lehet használni a tanórák során, de kiegész képpen nagyon hasznos lehet. Főleg olyanok számára, akik sokszor betegeskednek vagy nagy érdeklődést mutatnak a német iránt és plusz dolgokra vágynak. Abból a szempontból is hasznos lenne ez az eszköz, hogy ehhez a netgenerációs kérdőív eredményét látva a legtöbb diáknak megvan megvan a technikai feltétele. Véleményem szerint bármelyik témakörben hasznos lehet a blog használata.

A következő eszköz: MindMeister avagy gondolattérkép: A különböző nyelvi témák feldolgozása kapcsán a gondolattérképek legnagyobb előnye, hogy a tankönyvekre általában jellemző lineáris feldolgozás mellett lehetővé teszi az adott témák ötletszerű feldolgozását is. A gondolattépkép segítségévelsokkal színesebbé tehetjük az óráinkat. Én úgy vélem, hogy nagy segítségemre lenne ez az eszköz, mikor például nyelvtani szabályokat próbálok elmagyarázni a diákoknak. Habár a tankönyvek többsége előszőr a szabályt tanítja meg a gyerekekkel és utána gyakoroltatja be velük. Én inkább annak a híve vagyok, hogy a gyerekek a már meglévő tudásuk és példamondatok segítségével saját maguk jöjjenek rá egy-egy szabályra és azokat a saját szavaikkal ők maguk fogalmazzák meg. a gondolattérkép segítségével én ábrázolhatnám az ő gondolatmenetüket, ahogy ők mindenféle segítség nélkül rájönnek a szabályokra és a sok-sok gyakorlás után már csak egy pillantást kell vetniük erre és máris eszükbe jut, hogy hogyan is van ez... Így sokkal jobban rögzül bennük a szabály és élvezetesebb is, mint hogy a tanár a táblára felírja a szabályt ők pedig a füzetbe bemásolják és vagy megtanulják vagy nem... Ilyen óra után talán nagyobb kedvük van hozzá:-) De használhatjuk egy-egy téma kifejtése során is; felépíthetünk a segítségével egy egész tételt.

A harmadik eszköz a Slideshare lenne: Az alkalmazás segítségével online felületen publikálhatjuk, feltölthetjük és megoszthatjuk prezentációinkat és egyéb dokumentumainak a diákokkal. A Power Point, Word PDF formátumban feltöltött anyagokat megoszthatjuk a tanítványainkkal. De akár hangfájlokat is megadhatunk vagy prezentációkat zenei aláfestéssel. Amikor pl. tételeket dolgozunk ki, akkor vázlatpontos prezentációkat lehet csinálni és sokkal izgalmasabb, mint mikor a tanár lediktálja, esetleg netalántán felírja a táblára. Ennek megvalósításához, csak úgy, mint az előzőnél, szükség van megfelelő technikai háttérre és persze a tanárnak számítástechnikai tudásra és sok-sok szabadidőre, amíg ezeket elkészíti.

Végül, de nem utolsó sorban következzék a Voicethread bemutatása: A Voicethread az úgynevezett képmegosztók családjába tartozik, de mégis jóval több annál, ugyanis a feltöltött képekhez nem csak írott megjegyzéseket, hanem hangos és videós kommentárokat, rajzos kiegészítéseket is hozzáfűzhetünk.Szóval mégse ugyanaz, mint a Youtube, hogy videókat tölthetünk fel, annál másabb és sokkal hasznosabb szerintem. A feltöltött képekből a diákok számára egy különleges diashow készül, ami a hozzájuk fűzött megjegyzésekkel valóságos történetté kerekedhet. Én arra gondoltam, hogy németből ezt úgy lehetne a saját tantárgyamba beleépíteni, hogy a hallás utáni gyakolratokat fel lehet dobni, hogy a feladathoz vagy a párbeszédhez kapcsolódóan képeket lehetne keresni és a bból egy diashowt összeállítani és a hallásutáni szöveg segítségével egy story alakulna ki belőle. Szerintem a gyerekek is sokkal jobban élveznék és sokkal hamarabb megértenék a hallott szövegeket. Ezt az eszközt bármelyik témakör hallásutáni feladatával meg lehet valósítani. Vagy akár a német komoly vagy könnyű zene bemutatására is alkalmas. De akár a gyerekek szókincsét is bővíthetjük, ha adott témában megkérjük, hogy készítsenek képeket magukról vagy keressenek fotókat és azokat összefűzni egy diashow-á és egy másik diák feladata lenne megfelelő zenét keresni hozzá vagy a szöveget felolvasni és hangosan a képek alá mondani és mindezt így feltölteni.

Plusz egy ötlet: egy olyan honlap létrehozzása, ami szótárként funkciónálna. Minden szó mellett lenne egy hangszóró vagy egy száj alakú jel és egy emberi hang elmindaná a megfelelő kiejtést, magyarul is és németül is, így ez azoknak is hasznos lenne, akik magyart tanulnak. Színesíteni lehetne ezt a fajta eszközt képekkel, amelyek a keresett szavakhoz kapcsolódna vagy igék esetén olyan kinkeket dobna ki, amelyek tartalmazzák a ragozást és szavaknál a keresett szót egy adott szövegkörnyezetbe ülteti át.
A technikai feltételekről csupán annyi megjegyzést tennék, hogy nagyon fontos az is, ami szerintem az én iskolámban adott. De szükség van a diákok részéről megfelelő tudás és érdeklődésre ilyen fajta órák iránt. Azonban legnagyobb részben ez még mindig a tanáron múlik, rászánja a szabadidejének nagy százalékát ilyen prezentációk és dokumentumok elkészítésére és feltöltésére vagy sem...
Nos ezzel az első fejezet feladatait lezártnak tekintem, nagyon jó volt ez a rész, élveztem a feladatokat és már kiváncsian várom,hogy milyen kihívásokkal nézzek szembe a következőkben.

Üdv mindenkinek: Anikó

Netgeneráció 3. felvonás; a saját vélemény kiegészítése mások véleményével

A netgenerációs feladat meghatározásban szerepelt néhány kérdés, amit ebben a blog bejegyzésemben szeretnék megválaszolni illetve a csoport más tagjainak véleményével kiegészíteni.
Az egyik kérdés az volt, hogy ismerjük-e a tanítványaink internetezési szokásait. Nos a kérdőív után, amellyel ezt a feladatot megoldottam, szerintem ismerem azon tanulóim netezési szokásait, akik ezt kitöltötték. A mai 13-18 évesek életében meghatározó szerepet játszik az internet, a mindennapjaik szerves része. Tanulásra még nagyon kevesen használják, de zene hallgatásra, játszásra, kapcsolat tartásra, film- és videó nézésre ill. letöltésekre elég sokan. Nagyon kevés az olyan tanuló ebből a korosztályból, aki ne netezne naponta több órát. Azonban azzal teljes mértékben egyetértek, hogy van különbség a gimnazisták, a szakközépiskolások és a szakiskolások internetezési szokásai között. Én ugyan csak szakiskolásokkal töltettem ki a kérdőívet, így a többiek internetezési szokásait csak feltételezésekből ismerem. Azonban olvastam a csoport tagjainak blog bejegyzéseit és rá kellet döbbennem arra, hogy a gimnazisták valószínűleg már gyakrabban használják az internetet tanulás céljából, mint mondjuk a szakiskolások. Főleg azon középiskolások, akik épp érettségire vagy nyelvvizsgára készülnek.
A "folyton be vannak kapcsolva" kifejezést nem általánosítanám rájuk teljes mértékben. Mert lehet, hogy napi szinten használják az internetet, de nem lógnak rajta állandóan. Lehet, hogy msnre vagy skypra be vannak jelentkezve, de az nem feltétlenül jelenti azt, hogy egész nap a gép előtt ülnek.
A következő kérdés, hogy mennyire fontos számukra a virtuális közösség. Nos igen, nagyon is fontos. A kérdőívből is kiderült, hogy a válaszadók több, mint 80%-a tagja valamely közösségi portálnak, illetve kapcsolat tartásra az sms mellett az msn-t és más csetelős lehetőségeket használnak.
Tehát elmondható, hogy inkább a mai 13-18 éves korosztály az akire igen is igaz a netgeneráció kifejezés. Még a felmérés előtt azt gondoltam, hogy nagyon kevesen használják tanulásra az internetet, de kellemesen csalódtam és örömmel tölt el, hogy ez a generáció is kezdi felfedezni, hogy másra is lehet használni a netet és nem csak játszani, letölteni és zenéket hallgatni lehet rajta. De a véleményemet továbbra is tartom, hogy nekünk pedagógusoknak kell rávezetni őket arra, hogy mi mindenre lehet az internetet még használni illetve nekünk is be kellene építeni a tanóráinkba. Hisz így mind a diákok, mind mi jól járunk és az órák is sokkal érdekesebben és izgalmasabbak lesznek. És úgy látom, hogy a csoporton illetve az Agora fórumon belül is sokan egyetértenek velem abban, hogy a tanárnak kell megtanítani a diákot arra, hogy még mi mindenre használhatja az internetet.

3. feladat: Netgeneráció; 2. felvonás

Két nappal ezelőtt nem fejeztem be a netgenerációs kérdőív kiértékelését. Ezt most igyekszem pótolni.
A következő kérdés az volt, hogy ha egy olyan emberrel találkoznának, aki most ismerkedik az internettel, akkor melyik lenne az a három honlap, amelyet ajánlanának neki. A leggyakrabban említett weboldalak:
- www.msn.com
- www.iwiw.hu
- www.myvip.hu
- www.x-fire.com
- www.google.hu
- www.freemail.hu
- www.youtube.com
- www.vizipipa.hu és
- www.music4you.com.
A válaszadók 64%-a még nem hallott a netgenerációról, viszont 75%-uk már hallott az e-learning kifejezésről, de véleményt nem nyilvánított hozzá, mert mint fogalmaztak, "hallani hallotunk róla, de nem tudjuk pontosan, hogy mi is az".
A diákok 86%-a örülne neki, ha a tanórán használnának számítógépet is. 89%-uk még nem használt interaktív táblát, de úgy vélik, hogy attól jobbak lehetnének az órák.
82%-uk úgy véli, hogy nem lehet megbízni az interneten írottakban, 18%-uk úgy véli, hogy meg lehet bízni. A leginkább barátokkal, osztálytársakkal és tanárokkal beszélik meg az ott olvasottakat.
Az internet veszélyeivel kapcsolatban a válaszadók a következőket mondták: 32% biztos abban, hogy ki tudja szűrni a veszélyeket, 26% nem tartja veszélyesnek az internetet, 26% veszélyesnek tarja és 12% vélekedik úgy, hogy a szülők dolga lenne megvédeni őket a veszélyektől.
A tanulók 36%-a több mint 2 órát msnezik naponta, 26%-uk kevesebb, mint 2 órát, 20% kevesebb mint 1 órát és számomra meglepő, hogy 18%-uk naponta semennyit nem msnezeik vagy csetel.
A megkérdezettek 43%-a jónak tartja a csetelést/msnezést; 25%-uk tartja hülyeségnek; 18%-uk hasznosnak és 14% kellemes időtöltésnek.
Internetes játékok: 61% szereti az internetes játékot; 11%-uk nem szokott interneten játszani és 18%-uk csak nagyon ritkán játszik internetes játékokkal és akkor is csak a megszokotakkal.
A legkedveltebb játékok: Call of duty, www.flashgame.com, honfoglaló, Mario, póker és logikai játékok.
Mint már korábban említettem, a diákok 82%-a tagja valamelyik közösségi oldalnak. 39%-uk új ismerősök keresésére használja; 55%-uk kapcsolattartásra és 6%-uk pusztán csak jelen az ilyen oldalakon.
A fizetős letöltések: 54%-uk mindent letölt, ami érdekli; 46%-uk disznóságnak tartja és emiatt nem is tölt le semmi fizetőset.
A megkérdezettek 40%-a rossz ötletnek tartaná, ha netről kénne letölteni a tanagyagot tankönyvek helyett. 46% jó ötletnek tartaná és 14%-uk nem tartaná jó elképzelésnek, mert nincs internethozzáférése.
Végül, de nem utolsó sorban az 1-től 5-ig való osztályozás: 4-es és 5-ös osztályzatoz kaptak a következők:
- böngészés;
- film;
- zene;
- letöltés;
- közösségi oldalak;
- új kapcsolatok építése;
- játékok és
- msn/chat.
1-es;2-es és 3-as osztályzatot kaptak a következők:
- fórum;
- blog;
- tanulás;
- ügyintézés.
Az utolsó előtti kérdésre 39% válaszolta, hogy már használt multimédiás oktató anyagokat és 61%-uk pedig még nem használt. Akik már hazsnálták, teljes mértékben pozitívan nyilatkoztak róla, mert nem volt unalmas, sok volt benne a kép és a videó és sokat segített a gyakorlásban.

Hétfőn ugyan összegeztem a netgenerációval kapcsolatos kérdőív eredményeit. De a feladatmeghatározásban még szerepelt néhány kérdés, amit ebben a blogbejegyzésemben szeretnék megválaszolni.
Az egyik kérdés az volt, hogy ismerjük-e a tanítványaink internetezési szokásait. Nos a kérdőív után szerintem ismerem azon tanulóim netezési szokásait, akik ezt kitöltötték. A mai középiskolások életében meghatározó szerepet játszik az internet, a mindennapjaik szerves része. Tanulásra még nagyon kevesen használják, de zenehallgatásra, játszásra, kapcsolattartásra, film- és videónézésre ill. letöltésekre elég sokan. Nagyon kevés az olyan tanuló ebből a korosztályból, aki ne netezne naponta több órát. A "folyton be vannak kapcsolva" kifejezést nem általánosítanám rájuk teljes mértékben. Mert lehet,hogy napi szinten használják az internetet, de nem lógnak rajta állandóan.
A következő kérdés, hogy mennyire fontos számukra a virtuális közösség. Nos igen, nagyon is fontos. A kérdőívből is kiderült, hogy a válaszadók több, mint 80%-a tagja valamely közösségi portálnak, illetve kapcsolattartásra az sms mellett az msn-t és más csetelős lehetőségeket használ. Plusz a legtöbbnek megszokott társasága is van már és napi rendszereséggel akár több órán keresztül beszélgetnek másokkal msnen.

Összeségében elmondhatjuk, hogy inkább a mai 13-18 éves korosztály az akire igen is igaz a netgeneráció kifejezés. Ebből a syempontból a feladatmeghatároyásban szereplő felméréssel nem értek egyet. Az 1982 után születettek még nem tartoznak szerintem a netgenerációhoz, inkább az 1990 után születettek. Ők azok, akik már a számítógép és az internet világában nőttek fel és elég gyakran használják is azt. Még a felmérés előtt azt gondoltam, hogy nagyon kevesen használják tanulásra az internetet, de kellemesen csalódtam és örömmel tölt el, hogy ez a generáció is kezdi felfedezni, hogy másra is lehet használni a netet és nem csak játszani, letölteni és zenéket hallgatni lehet rajta. De a véleményemet továbbra is tartom, hogy nekünk pedagógusoknak kell rávezetni őket arra, hogy mi mindenre lehet az internetet még használni illetve nekünk is be kellene építeni a tanóráinkba. Hisz így mind a diákok, mind mi jól járunk és az órák is sokkal érdekesebben és izgalmasabbak lesznek.

3. feladat: Netgeneráció

A tanfolyam harmadik feladatának megoldása során a kérdőívezést választottam. A kérdőíveket egy győri középiskola két csoportjában végeztettem el. Az egyik csoportban 16-an voltak, ők 9.-sek. A másik csoportban 12-en voltak és ők 10.-sek. Összesen 28-an, amelyből 19 lány és 9 fiú. A feladat megoldásának alapjául a honlapon szereplő "Diákok a neten" című kérdőív szolgált. Mivel a kérdéseket mindenki ismeri, így ebben a bejegyzésemben a válaszok százalákos megoszlását emelném ki, illetve néhány megjegyzést fűznék az eredményekhez.
A válaszadók 43%-a naponta 5-6 órát internetezik, 26%-uk 4-5 órát, 10%-uk 2-3 órát és 21% 1 órát internetezik naponta. Már ennél a pontnál érezhető némileg, hogy a mai 14-18 éves korosztály tartozik főképp a netgenerációhoz, hiszen legalább egy órát mindengyikük netezik naponta.
A megkérdezettek 71%-a városi, míg 29%-a falun él. 86%-uk rendelkezik otthon internethozzáféréssel és ugyanennyi otthon netezik, 14%-uknak nincs otthon internetelérhetőségük, ezért haveroknál, az iskolában vagy faluházban interneteznek.
A legfőbb témák, amelyekről a diákok szívesen böngésznek, a következők:mozi/tv műsor: 29%; hírek: 18%; sport: 40%; receptek: 21%; divat: 14%; politika: 5%.
A felsoroltak között nem szerepelt, de a megkérdezettek érdeklődési körébe tartoznak a következő témák: póker, zene, autók, motorok és sztárok.
A válaszadók 36 - 36% zenét ill. videót tölt le leginkább. 14 - 14%-uk pedig programokat fríssit vagy weblapokat szerkeszt.
A tanulók 57%-a msn-en keresztül tartja a kapcsolatot barátaival, 14 - 14%-uk sms-ben vagy e-mailben és 7 - 7%-uk a chaten vagy valamelyik közösségi oldalon.
A diákok 57%-a zenehallgatásra használja az internetet. 14 - 14%-uk gyűjtőmunkára illetve letöltésre és 7 - 7%-uk rádióhallgatásra és hírek olvasására.
Egyéb dolgok, melyekre még mindezeken felül használják az internetet:
- vásárlás;
- póker és
- viccek.
Számomra meglepő módon a válaszadók 86%-a használja az internetet tanuláshoz is. Legfőképpen kiegészítő anyagokat keresgélnek. A wikipédiát 7%-uk használja. És csupán csak 7%-uk nem használja tanuláshoz az internetet.
A leggyakrabban a következő tantárgyakhoz veszik igénybe az internet segítségét: magyar, történelem, német, vendéglátó ismeretek és informatika.
A tanulók 90%-a már intézett valamilyen személyes ügyet az inteneten.
A megkérdezettek 82%-a tagja valamely közösségi oldalnak. 93%-uk nem rendelkezik bloggal, 82%-nak nincs saját weblapja és a válaszadók csupán 14%-a szokott mások blogjához hozzászólást fűzni.

Miért éppen e-learning?

Időben sikerült megcsinálnom és elküldenem a második feladatot. Most szeretném röviden összefoglalni a feladat kérdéseire adott válaszaimat:

A kérdések arra irányultak, hogy mit gondolok az e-learningről illetve mit várok el a továbbképzéstől és hogyan tudnám mindezeket a pedagógia programomba beleépíteni.

Íme a válaszok rövid összefoglalása: korábban még nem foglalkoztam e-learning módszerekkel, de sokszor és sok helyen hallottam már erről az alternatíváról. Ebből kifolyólag keltette fel az érdeklődésemet ennek a módszernek az alaposabb és részletesebb megismerése és elsajátítása.

Úgy vélem, hogy ez a továbbképzés mindenképp hasznos a résztvevők számára, hiszen az internet, a számítógépek használata egyre nagyobb hangsúlyt kap mai társadalmunkban. A diákok sokkal szívesebben és gyakrabban böngésznek és olvasnak az interneten, minthogy elővegyenek egy szakkönyvet vagy akár egy regényt. Véleményem szerint az oktatásban is át kell értékelni ezt a fajta jelenséget, és a tanulást ehhez kell irányítani, illetve ehhez kell alkalmazkodnia a pedagógusoknak is. A következő hasznos tényező a továbbképzéssel kapcsolatban, hogy a 21. században egyre inkább elterjedtebbé vált, hogy az emberek egyre gyakrabban valamilyen elektronikus formában tartják ismerőseikkel, hozzátartozóikkal a kapcsolatot. Véleményem szerint a továbbképzés során megtanuljuk, hogy lehet ezeket megoldani és megvalósítani. Napjainkban egyre inkább elterjedtebbé válik a blogok írása. Míg gyermekkorunkban naplóba jegyeztük le az aznap történteket és lakattal zártuk le, hogy soha senki ne tudhassa meg a titkainkat, addig ma már az interneten nyilvánosság elé tárjuk mindezeket fényképekkel és videofelvételekkel színesítve. Az elvárásaim a továbbképzéssel kapcsolatban, hogy elsajátítsam az e-learning különböző alkalmazási lehetőségeit az oktatásban, mely véleményem szerint a jövő meghatározó oktatási formája lesz. Biztos vagyok benne, hogy sok hasznos dolgot megtanulok, hogy mi mindenre lehet használni az internet adta lehetőségeket, amelyek színesebbé és hasznosabbá tehetik az oktatást. Én részemről reális esélyt látok arra, hogy a hálózati tanulási módszereket a saját pedagógiai munkámban alkalmazzam. Mivel idegen nyelvet – német nyelvet – tanítok, ezért az e-learning segítségével sokkal színesebbé tehető egy-egy óra. A különböző hanganyagok, videók segítségével a hallási utáni gyakorlatok sokkal élvezetesebbekké válhatnak. Az internet kínálta lehetőségeket kihasználva a képleírások is sokkal izgalmasabbá válhatnak mind a tanár, mind a tanulók számára. Az interneten rengeteg idegen nyelvű teszt és feladatsor áll a diákok rendelkezésére, hogy begyakorolják akár a szavakat, akár a nyelvtani szabályokat. Az e-learning segítségével a pedagógus útmutatást és mankót jelenthet a diákok számára az idegen nyelvi órák érdekesebbé és színesebbé tételében. Véleményem szerint egyre több tanuló rendelkezik otthon internet hozzáféréssel, így például egy konferenciahívás segítségével a tanár segíthet a diákoknak, honlapokat vághat be, a tananyagot újra elmagyarázhatja vagy a felmerülő kérdéseket megválaszolhatja. Mivel a 14-18 éves korosztály használja a leggyakrabban az internetet, ezért úgy vélem, hogy a diákok fogadóképesek lennének minden olyan újításra, amely kicsit is eltér a megszokottól. Főleg, hogy az internet használata is meghatározó szerepet játszik benne. Ezzel esetleg kiselőadások illetve miniórák prezentálása is beépíthető a tantervbe, amelyet az internet segítségével állíthatnának össze a tanulók és segítené a kommunikációs képességük fejlődését.

1. hét tapasztalatai:)

A legfőbb fejlemények velem kapcsolatban az első hét után: elkészítettem sikeresen életem első blogját; az Agorán megtörtént a bemutatkozásom; már 1-2 fórumhozzászólást is írtam.
A Word dokumentumban készítendő feladattal is egész jól állok, már csak a videó-val kapcsolatos kérdést kell megválaszolnom ma este és lehet csatolni:-D